I am 33 years old, and some of the most important memories from my childhood are tied to games like Road Rash, Duke Nukem, Wolfenstein, FlatOut 2 and Need for Speed: Underground 2. These are not just old games I happen to remember. They are the games that defined what playing felt like for me.
While building Roller vs Nyúl, I kept thinking about the individual things that made those games such enormous experiences. I tried to bring some of those feelings into my own game - not by copying them, but by understanding what stayed with me after all these years.
Honestly, I could write an entire novel about everything they taught me. The attitude. The speed. The humour. The weapons. The atmosphere. The feeling that a game could have its own personality and simply not give a fuck.
But one of the biggest lessons was the importance of music.
A great soundtrack can add an unbelievable amount to a game, especially when it feels authentic and genuinely belongs in that world. I did not want Roller vs Nyúl to have some random background music that could have been dropped into any other game. The music needed to feel like part of its identity.
So I decided very early that the soundtrack would be one of the game's core elements.
I spent many days sketching ideas on paper and trying to work out what kind of music would actually fit the experience. The first part was the style: aggressive metal and rock that works naturally with high-speed scooter combat, ridiculous weapons and hordes of murderous rabbits.
The second part was the writing. I wanted the lyrics to be funny as hell, but still feel like they belonged inside the game instead of becoming completely disconnected parody songs.
I started writing lyrics and choruses on paper. Then I used AI to help polish some of the ideas and generate the music. For many tracks, I specified the chords myself; for others, I defined the exact style and direction I wanted. Generation was not the end of the process. I spent several more days refining the results, changing ideas and pushing each track closer to the sound I had in my head.
It took a ridiculous amount of time, but the game now has fourteen original metal tracks with completely stupid, funny lyrics - and they genuinely fit Roller vs Nyúl.
I feel like I achieved what I wanted.
The clearest proof came while I was testing levels, enemies and mechanics. The tracks would start automatically during the tests, and after only a few days I noticed something strange: when the music was missing, I missed it. When I launched a particular level, I was already waiting for its characteristic song to begin.
That was the moment I knew the soundtrack had stopped being background noise. It had become part of the level, part of the combat and part of the game's personality.
To me, the music now feels distinctive and authentic. I cannot imagine Roller vs Nyúl without it anymore.
Fourteen metal tracks. Murderous rabbits. One scooter. Exactly as it should be.
33 éves vagyok, és a gyerekkorom legfontosabb játékélményei közül nagyon sok olyan címekhez kötődik, mint a Road Rash, a Duke Nukem, a Wolfenstein, a FlatOut 2 és a Need for Speed: Underground 2. Ezek nem egyszerűen régi játékok, amelyekre még emlékszem. Ezek a játékok határozták meg számomra, milyen érzés igazán játszani.
A Roller vs Nyúl fejlesztése közben folyamatosan azon gondolkodtam, mik voltak azok az apró vagy éppen hatalmas dolgok, amelyek miatt ezek a játékok ekkora élményt adtak. Ezekből az érzésekből próbáltam beépíteni a saját játékomba is - nem úgy, hogy lemásoljam őket, hanem úgy, hogy megértsem, miért maradtak meg bennem ennyi év után.
Őszintén szólva egy teljes regényt tudnék írni arról, mennyi inspirációt kaptam tőlük. A hozzáállás. A sebesség. A humor. A fegyverek. A hangulat. Az érzés, hogy egy játéknak saját személyisége lehet, és egyszerűen nem kell visszafognia magát.
Az egyik legfontosabb tanulság viszont a játékzene ereje volt.
Egy jó soundtrack elképesztően sokat tud hozzáadni egy játékhoz, főleg akkor, ha autentikus, és tényleg illik abba a világba. Nem akartam, hogy a Roller vs Nyúl alatt valamilyen véletlenszerű háttérzene szóljon, amit ugyanúgy bármelyik másik játék alá be lehetne rakni. A zenének a játék identitásának részévé kellett válnia.
Ezért már nagyon korán eldöntöttem, hogy a soundtrack a játék egyik core eleme lesz.
Nagyon sok napot töltöttem azzal, hogy papírra skicceljem az ötleteimet, és kitaláljam, milyen zene illik ténylegesen ehhez az élményhez. Az első rész a stílus volt: egy agresszív, hentelős metál-rock vonal, ami természetesen működik a nagy sebességű rolleres harc, az elmebeteg fegyverek és a gyilkos nyúlhordák mellett.
A második rész a szöveg volt. Azt akartam, hogy a dalok baromi viccesek legyenek, de közben tényleg illeszkedjenek a játékhoz, és ne váljanak teljesen különálló paródiadalokká.
Papírra kezdtem leírni a dalszövegeket és a refréneket. Ezután AI segítségével még csiszoltam néhány ötleten, majd legeneráltattam a zenéket. Sok számnál én határoztam meg az akkordokat is; másoknál pontosan azt a stílust és irányt adtam meg, amit el akartam érni. A generálással viszont nem ért véget a munka. Még több napot töltöttem a számok csiszolásával, ötletek cseréjével és azzal, hogy minden track egyre közelebb kerüljön ahhoz, amit eredetileg a fejemben hallottam.
Kurva sok idő ment el vele, de most már tizennégy saját metál track van a játékban, teljesen hülye és baromi vicces szövegekkel - és tényleg illenek a Roller vs Nyúl világába.
Úgy érzem, elértem azt, amit szerettem volna.
Erre a legjobb bizonyítékot a tesztelés közben kaptam. Teszteltem a pályákat, az ellenségeket és a különböző mechanikákat, közben pedig automatikusan elindultak ezek a zenék. Néhány nap után azon kaptam magam, hogy amikor valamelyik zene nem szólt, már hiányzott. Amikor elindítottam egy adott pályát, már előre vártam, hogy megszólaljon annak a jellegzetes zenéje.
Ekkor éreztem először, hogy a soundtrack már nem egyszerű háttérzene. A pálya, a harc és a játék személyiségének része lett.
Szerintem a zenék mostanra tényleg jellegzetesek és autentikusak lettek. Már el sem tudom képzelni nélkülük a Roller vs Nyúl-t.
Tizennégy metál track. Gyilkos nyulak. Egy roller. Pontosan így kell lennie.
